Lineáris lambdaszonda
A lambdaszonda vagy más néven oxigénérzékelő funkciók elengedhetetlenek a modern autómotorok teljesítményének biztosításában. Nemcsak azt biztosítják, hogy az autó motorja kevesebb károsanyag-kibocsátást termeljen, hanem azt is, hogy a jármű hatékonyan használja fel az üzemanyagot.
Míg a hagyományos oxigénérzékelők úgymond diszkrét kapcsolók, amelyek csak be- és kikapcsolnak, vagyis az oxigénkoncentráció egy bizonyos szint felett vagy alatt van, addig a modernebb szenzorok képesek a pontos oxigénkoncentráció mérésére. Ezeket az érzékelőket lineáris érzékelőknek nevezzük.
Webáruházunkban hatalmas választékban érhető el lineáris lambdaszonda. Keress autótípus szerint, vagy olvass tovább a működésükről bővebben!
Az „átkapcsolható” oxigénérzékelőkkel ellentétben a lineáris érzékelők fejlett érzékelő funkciókat kínálnak, amelyek fokozott ellenőrzést biztosítanak a motor teljesítménye felett. A kipufogógázok pontosabb figyelésével ezek az érzékelők lehetővé teszik a motorvezérlő rendszerek (EMS) számára, hogy beállítsák a motor teljesítményét, így az üzemanyag-hatékonyabb, környezetbarátabb és még intelligensebb is.
Ez azt jelenti, hogy a fejlett oxigénérzékelő funkciók bevezetése mind a gyártó, mind az autótulajdonos számára előnyös; környezetbarátabbá, üzemanyag-hatékonyabbá és még megbízhatóbbá teszi az autót az alkalmazások és a körülmények szélesebb körében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan működnek ezek a fejlett lambdaszondák, és hogyan teszik lehetővé a modern autómotorok hatékonyabb működését.
Dús és szegény mód vezérlés
A modern járműveken belül számos károsanyag-kibocsátás szabályozót helyeztek el az autók motorjaiban, hogy biztosítsák, hogy kipufogógázaik a meghatározott határokon belül maradjanak. Az egyik ilyen vezérlő egy 3-utas katalizátor, amely megtisztítja a kipufogógázokat.
Ez a rész a kipufogógázok nagyon specifikus koncentrációján belül működik, ami azt jelenti, hogy ha a szénhidrogén vagy az oxigén koncentrációja túl magas vagy túl alacsony, akkor a katalizátor meghibásodhat. A lineáris érzékelők segítenek megóvni a katalizátort ezektől a hibáktól azáltal, hogy segítik a motorvezérlő egységet (ECU) meghatározni az oxigén tényleges jelenlétét a katalizátorban.
Ez azt jelenti, hogy ha a motornak dús keveréke van, vagy soványabb a keveréke, a lineáris érzékelők visszajelzést tudnak adni, hogy az oxigénkoncentráció magasabb vagy alacsonyabb az átlagosnál, így az ECU képes ellenintézkedést hajt végre.
Az ECU nemcsak azt érzékeli, hogy a kipufogógázok tartalmaznak-e oxigént, hanem milyen koncentrációban, így az ECU megvédheti a katalizátort az oxigén vagy szénhidrogén túl- vagy alulexpozíciójától. Ez a szabályozás biztosítja, hogy a motor hatékonyan működjön, függetlenül a levegő-üzemanyag keverék összetételétől, megelőzve a magas szintű károsanyag-kibocsátást és a katalizátor károsodását.
Henger kiegyensúlyozatlanság észlelése
Ahogy egy motor öregszik, a hengerei másképp kezdenek működni. A henger kiegyensúlyozatlanság észlelésével az érzékelők figyelemmel kísérhetik ezeket a teljesítménybeli változásokat, és cselekvésre késztetik az ECU-t.
Először is, ezek az érzékelők (amelyek rendkívül pontosak és gyorsan reagálnak) érzékelik az egyes kipufogógáz-impulzusokat, és figyelmeztetik az ECU-t az esetleges változásokra. Az ECU ezután az egyes impulzusokat az egyes hengerekhez kötheti, és ellenőrizheti a méréseket egy speciális jel kikényszerítésével, például gyújtáskimaradást kényszeríthet ki, ha nem gyújtja be az egyik hengert.
Ha szabálytalan jelet észlel, az ECU kompenzálni tudja a henger teljesítményének hiányát, és kijavítja a problémát anélkül, hogy megterhelné a többi hengert. Ez azt jelenti, hogy a teljesítmény a motorra gyakorolt hatás nélkül megmarad.
Ezen túlmenően, az ECU felhasználhatja az ezekből a szabálytalan jelekből származó információkat arra, hogy jelentse a fedélzeti diagnosztikai rendszernek (OBD) a rendellenes egyedi hengereltéréseket. Ezeket diagnosztikai hibakódoknak (DTC) fordítják, amelyek lehetővé teszik a szerelők számára, hogy megtalálják a kiváltó okokat, és gyorsan és hatékonyabban megjavítsák a motort.
Érzékelők a kipufogógáz-utókezelő rendszerekben
Mivel egyre nagyobb nyomás nehezedik az autógyártókra kipufogógáz-kibocsátásuk csökkentése érdekében, utókezelő rendszereket vezettek be. Ezek a rendszerek magukban foglalják a kipufogógáz-visszavezetést, a nitrogén-oxid-katalizátor és a dízel részecskeszűrőket (DPF), amelyek mindegyike a keletkező kipufogógázok károsanyag-kibocsátását csökkenti.
A nyomás- és hőmérsékletérzékelők mellett oxigénérzékelőket is használnak a rendszerek működési feltételeinek nyomon követésére. Mérik az oxigénkoncentrációt, és így lehetővé teszik az ECU-nak annak megítélését, hogy a feltételek az adott rendszerek megfelelő működési előírásain belül vannak-e, pl. a részecskeszűrők regenerációs folyamata magas oxigénkoncentrációt és magas hőmérsékletet igényel. Az oxigénérzékelők nemcsak azt biztosítják, hogy ezek a rendszerek működjenek, hanem alapvetőek a potenciálisan nagyon költséges károk megelőzésében.
Ezeket a rendszereket többnyire a modern dízelmotoros járművek tartalmazzák, ahol egy vagy több rendszert egy vagy több oxigénérzékelő támogat.
A fejlett érzékelő funkciók csökkentik a károsanyag-kibocsátást és az üzemanyag-fogyasztást
Az EMS kulcselemeként ezek az érzékelők lehetővé teszik a járművek számára, hogy jobban kontrollálják kibocsátásukat anélkül, hogy befolyásolnák a motor teljesítményét. Valójában érezhetően javulnak a jármű öndiagnosztikai képességei, vagyis a motor teljesítménye is javult. Ezért a mennyiségi szabályozás és a motorteljesítmény valós idejű betekintése révén a fejlett oxigénérzékelő funkciók, valamint a hajtáslánc egyéb részei, például az ECU vagy az utókezelő rendszerek lehetővé teszik a gyártók és a vezetők számára, hogy részesüljenek a jobb motorteljesítményből.
Szólj hozzá a témához